Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A dicsőítésben rejlő erő Merlin Carothers. Részletek a könyvből, ezt azoknak készítettem, akik lelkileg fejlődni szeretnének de

2011.11.30

 

 

Részletek a könyvből.

 

      Én ennek a könyvnek köszönhetem, hogy rájöttem mekkora erő, rejlik a dicsőítésben, hogy Isten hogyan tud segíteni a Dicsőítés által, tehát nem kérnünk kell Istent hogy a problémáink szűnjenek meg, hanem Dicsőíteni kell érte.

 

 

   Mivel a könyvben nem írták le, hogy nem szabad belőle idézni ezért én leírom nektek az első fejezetet, és ha tetszik, vegyétek meg a könyvet. Én csak ajánlani tudón nektek, nekem fél évig volt bizonyos problémám és csak egy napig dicsőítetem Istent a problémámért és megszűnt egy nap alatt. Azt nem igérem, hogy mindenkinek egy nap alatt megszűnik a problémája én csak a saját tapasztalatomról tudok nektek mesélni. 

   Jó olvasást, és remélem tudok nektek is segíteni, hogy a problémáitokat meg tudjátok oldani.  

     

 

 

 

1.fejezet: A dicsőítésben rejlő erő …. 7

 

*************************************

A DICSŐÍTÉSBEN REJLŐ ERŐ

 

    Jim édesapja már harminc éve alkoholista volt. Jim édesanyja ezekben az években sokat imádkozott, később maga Jim és fiatal felesége is, hogy Isten gyógyítsa ki őt ebből a szenvedélyből. De minden látható eredmény nélkül. Az apa még odáig sem jutott el, hogy beismerje: az alkohol rabja. Ha erről volt szó, visszautasította, hogy problémája lenne az alkohollal, sőt ha valaki még a vallást is megemlítette, mérgesen elvonult.

    Egy napon Jim arról hallott engem beszélni, hogy valóságosan megtapasztalható erőt nyerhetünk, ha dicsőíteni, áldani kezdjük Istent, ha mindenért hálát adunk Neki, ami életünkben történik: ahelyett, hogy hosszas könyörgéssel rá akarnánk beszélni arra, hogy változtassa meg a minket bántó körülményeket.

    Jim magnószalagra vette ezt a beszédet és otthon újra és újra lejátszotta barátainak. Aztán megdöbbent. Rájött, hogy ő még egyszer sem próbálta ki ezt a módszert. Még egyszer sem áldotta, magasztalta istent apja állapotáért. Izgatottan mondta ezt el feleségének.

    - ,,Drágám’’- mondta-,  ,,adjunk hálát istennek apa iszákosságáért! Dicsérjük Őt azért, hogy ez az állapot része az ő csodálatos tervének apa életével kapcsolatban!”  

    A nap hátralévő részében aztán hálaadással dicsőítették istent ennek a helyzetnek minden nehézségéért. Estére egészen új, soha nem tapasztalt izgalom és várakozás lett úrrá rajtuk.

   Másnap a szülők átmentek hozzájuk, hogy együtt költsék el a szokásos vasárnapi ebédet. Jim apja, mint mindig, most is olyan rövidre tervezte a látogatás idejét, amennyire csak lehetett, és ebéd után azonnal el akart menni. Miközben ebéd után a kávéjukat kavargatták, apa hirtelen egy napjainkban időszerű témát érintett:-,, Mi a véleményed a > JÉZUS Forradalomról< ?”- fordult Jimhez. -,, Valamit írt róluk a tegnapi újság. Csak hóbort ez ? vagy tényleg történik valami azokkal a kölykökkel, hogy abbahagyják a kábítószert?”

    

     7. oldal

 

 

   Ez a kérdés aztán hosszú beszélgetéshez vezetett, komoly, mélyre ható vitához a kereszténységről. Az idős házaspár csak késő este tért haza. Jim édesapja néhány hét alatt eljutott megkötözöttségének elismeréséhez, Jézushoz fordult segítségért és tökéletesen meggyógyult. Most ő is elmondja másoknak is, mint a család többi tagja, hogy mit tehet Isten, ha mi hálát adva áldjuk és magasztaljuk Őt.

    - ,, Ha meggondolom,” –mondja nekem Jim-, ,,harminc évig imádkoztunk, hogy a apa változzon meg, és csak egy napot töltöttünk hálaadással, dicsőítéssel, áldva Istent ebben a helyzetben és ezért a helyzetért … és íme, mi történt!”

    Azt, hogy,, Áldott legyen az Úr!” meg hogy ,,Hála Istennek!” – gyakran olyan meggondolatlanul, fecsegve és felületesen használjuk, mintha frázisok lennének, ügyet sem vetünk igazi, mély jelentésükre.

    A ,,dicsérte” az értelmező szótár szerint ezt jelenti: dicsőítés, magasztalás, tiszteletadás, beleegyezés kinyilvánítása.

    A dicsértet határozott ,,igenlés” is, azt fejezve ki, hogy helyeslően veszünk tudomásul valamit. Ez nem csak azt jelenti, hogy belenyugszom, hanem azt, hogy én is úgy gondolom és egyetértek mindazzal, amit helybenhagytam. Tehát Istent magasztalni, dicsőíteni egy nehéz helyzetért, egy betegségért, szerencsétlenségért szó szerint ezt jelenti: elfogadom, helybenhagyom, ami most történik, az Isten tervének része az életemben.

    Nem tudjuk igazán dicsőíteni istent, amíg valóban nem leszünk hálásak azért, amiért dicsőíthetjük Őt. És igazán hálásak sem tudunk lenni addig, amíg annak a bizonyos dolognak nem tudunk örülni. A magasztalás és a dicséret tehát nem csak a hálát, de az örömöt is magában foglalja.

    A magasztalásban azonban, mindezeket túl, az a legfontosabb, hogy nem úgy látjuk sorsunkat, mintha a végzet vagy valami ,,vak sors” sodorná, hanem elfogadjuk azt a tényt, hogy Isten – felelőssége teljes tudatában – megbízhatóan ellenőrzi és irányítja mindazt, ami velünk történik. Ha ez nincs meg bennünk, kevés a valószínűsége annak, hogy valóban tudjuk magasztalni Őt.

   

     8. oldal

 

 

    ,,Legyetek derűsek! Imádkozzatok szüntelenül. Adjatok hálát mindenért, mert isten ezt kívánja mindnyájatoktól Krisztus Jézusban” (1 Tessz 5,16-18).

   Sok olyan emberrel találkoztam már, akik nehéz körülményeik ellenére is képesek voltak dicsőíteni Istent, egyszerűen azért, mert elhitték a Biblia szavait és feltételezték. Isten azt akarja, hogy minden helyzetben dicsőíteni tudjuk Őt. Neki hálát adva, Őt dicsérve aztán hamarosan meg is tapasztalták ennek eredményét, amely, mintegy jutalmul, a hálaadás örömében nyilvánul meg. Emellett a hitük is megerősödött és ez a megerősödött hit továbbra is elkísérte őket.

    Mások viszont túl nehéznek találják a hálaadást. -,, Csak meg tudnám érteni” –mondják. -,,Én megpróbálnám a magasztalást és dicsérném Istent, de képtelen vagyok elhinni, hogy ezekben a borzalmas eseményekben, amelyek velem az utóbbi időbe történtek, az Ő keze is benne van.”

    Azt mondjuk, hogy nem értjük .. és közülünk sokan, gőgösen meg is álnak itt. Pedig az értetlenség ,,botránykővé” válhat és megronthatja kapcsolatunkat Istennel.

    Istennek azonban megvan a maga tökéletes terve, hogy hogyan értesse meg velünk a dolgokat. És ha mi ezt úgy fogadjuk, ahogyan Ő akarja, akkor ez nem ,,botránykő” lesz, hanem hitünk csodálatos segítője.

    ,, Mert … isten az egész föld királya, zendítsetek hát ünnepi dalra!” (Zsolt 47,8) – azaz ennek tudatában, ennek megértésével.

    Persze ezt nem úgy kell értenünk, hogy értelmünket félrelökve és fogunkat összeszorítva azt mondjuk: -,,Nem érdekel semmi, áldom, dicsőítem Istent, ha belehalok is, mert csak ezen az egyetlen módon tudok kiszabadulni ezekből a szörnyűségekből.”  - Mert ez nem magasztalás, ez manipuláció. Mindannyian megpróbáljuk néha Istent manipulálni. És milyen csodálatos dolog tudni azt, hogy Ő annyira szeret bennünket, hogy nem enged ebbe belebonyolódnunk. Magasztaljuk Istent értelmünkkel … és nem annak ellenére!

    Nagy válságba kerül az értelmünk, ha elkezdünk képzelődni … formába önteni az isteni gondolkodást … megmagyarázni, hogyan, miért és miképpen tesz Isten bármit is életünkben.

    9. oldal

 

 

  Ezt soha nem tudhatjuk.  De azt akarja, hogy az értelmünkkel is elfogadjuk, hogy ez Tőle származik. Ezen alapszik a dicsőítésünk is. Azt akarja, hogy megértsük. Ő szeret minket és megvan a terve számunkra.

   ,,Tudjuk azt is, hogy akik Istent szeretik, azoknak minden javukra válik” (Róm 8,28), ha szeretjük istent és beleilleszkedünk az Ő tervébe.

   Talán bajok vesznek körül? Nehéz körülmények között vagy, éppen egy ilyen helyzettől szorongatva? Fáradoztál-e már azon, hogy megértsd: miért is kerültél ilyen körülmények közé? Akkor most próbáld meg elfogadni, beleegyezve az értelmeddel is, hogy Isten szeretetből adja ezt. Azért engedte meg, mert szeret és tudja, hogy ez a javadat szolgálja. Áldd és magasztald őt azért, amit most megengedett az életedben. Tedd ezt megfontoltan és tudatosan.

   Egy házaspár egyszer prédikálni hallott engem arról, hogy mindenért adjunk hálát és dicsérjük Istent. Felháborodva mentem haza, ugyanis már hónapok óta nagy bánatot hordoztak lányuk állapota miatt, aki azzal a diagnózissal utaltak ideggyógyintézetbe, hogy gyógyíthatatlan őrült. Az imacsoportokat, ahányat csak ismertek, mind megkérték, hogy imádkozzanak lányukért. Ők is azt tették. És nap mint nap tusakodtak Istennel lányuk gyógyulásáért. De nem változott az állapota.

    Arra a felhívásra, hogy magasztalják Istent ezért a helyzetért, az első visszhang a zavar volt. Boldogtalanná tette őket, hogy ezért hálát adjanak

   - ,, Ez istenkáromlás volt” – mondja a felség- megköszönni Istennek valamit, ami nyilvánvalóan gonosz és ördögi dolog. Ha ma ezért áldanánk Őt, az azt jelentené, hogy Őt vádoljuk, mert mintha szándékosan, megfontoltan bajt okozott volna a lányunknak. Ez sehogyan sem illik bele elképzelésükbe a szerető istenről.”

    - ,,Ez valóban nem látszik jónak” – értett vele egyet a férj -, ,,de mi van akkor, ha mégis ez az igazság?”

     Az asszony segélykérően nézett a férjére: - ,,Hát … nem tudom …” – mondta.

     - ,, Semmit sem veszítünk, ha megtesszük” – mondta a férj.  – Miért nem próbálnánk meg?”

   

    10. oldal

 

 

     Egymás mellé térdeltek.

      - ,,Drága Uram!”  - kezdte a férj. - ,, Tudjuk, hogy Te szeretsz bennünket és a lányunkat is jobban szereted, mint ahogyan mi őt valaha is szeretni tudnánk. Bízni akarunk abban, hogy Te munkálkodsz az ő életében    és azt teszed most vele, amit az ő érdekében legjobbnak látsz. Ezért most hálát adunk neked az ő betegségéért, köszönjük Neked, hogy most ott van a kórházban és áldunk Téged azért, hogy az orvosok nem tudnak rajta segíteni. Hadd dicsőítsünk Téged és magasztaljunk a Te nagy bölcsességedért és irántunk való szeretetedért.”

       Miközben egyre nagyobb sóvárgással imádkoztak ezen a napon, a továbbiakban teljes meggyőződésre jutottak a felől, hogy Isten valóban a legjobbat cselekedte.

    A következő reggel felhívta őket az elmeorvos. - ,,Uram, az Ön lányának állapotában jelentős változás történt. Azt ajánlom, jöjjenek el, látogassák meg!”

   Két héten belül kiengedték a korházból.

   Egy évvel később egy összejövetel után egy fiatalember jött hozzám és bemutatkozott, mint annak az idegbeteg lánynak a bátyja. Elmondta, hogy húga férjhez ment, babát vár és a legboldogabb asszony a világon.

   Egy anya jött egyszer hozzám és azt kérte: imádkozzunk a lányáért, aki ,,menő” táncosnője volt az egyik éjszakai mulatónak ( go-go táncosnő , csaknem meztelen).

   Azt mondtam neki, hogy nagyon szívesen imádkozom a lányáért és hálát akarok adni azért, hogy ilyen helyzetben és állapotban van.

   Rémülten nézett rám. - ,,Csak nem gondolja, hogy Isten hálaadást vár tőlem?! Megköszönjem neki azt, hogy a lányom itt tart? Hogy kigúnyol mindent, ami szent, hogy nevet a valláson és felrúg mindent, ami illendő? Bizonyos vagyok abban, hogy ezt csak az ördögnek köszönhetem és nem az élő Istennek.”

   Az anya nagyon nehéz helyzetben volt. Egész életszemlélete arra épült, hogy megköszönje Istennek, ami jó és az ördögöt okolja mindenért, ami rossznak látszik.

 

 11. oldal

 

    Aztán együtt tanulmányoztuk a Bibliát oldalról oldalra, meg - megállva azoknál a verseknél, amelyek azt bizonyítják, hogy Isten mindent a javunkra képes fordítani, ha mi szeretjük Őt és bízunk benne. És hogy Ő azt akarja, hogy mindenért hálát adjunk, tekintet nélkül arra, hogy az a helyzet mennyire gonosznak vagy rossznak látszik.

   - ,,Kérem’’ – mondtam-, ,,Ön beilleszkedett abba a gondolatkörbe, hogy az Ön lánya az ördög hatalmában van. az a hite fogyatékossága, hogy nem hisz Isten mindenek felett való hatalmában. És ez Istent megakadályozza abban, hogy megvalósítsa az Ő tökéletes tervét az Ön lányának életében. De ha el tudja hinni, hogy Isten munkálkodik, ha áldja Őt, mindenért hálát adva, akkor felszabadítja az isteni erőket, és lehetővé teszi, hogy azok dolgozzanak, hassanak az Ön lánya életében.’’

     Végül az asszony ráállt, hogy megpróbálja.

      - ,, Nem értem, mért kell ezt a módszert használni” – mondta-, ,,de kész vagyok bízni Benne és hiszem, hogy Ő tudja, mit miért csinál és ezért áldani akarom Őt ebben a helyzetben is.”

     Együtt imádkoztunk és az anya új békeséggel a szívében távozott, ennek fényében látva most már az egészet.

      - ,,Most érzem először, hogy nem aggódom lányom miatt” –mondta ragyogva.

      Később aztán elmondta nekem, mi történt.

      Ugyanazon a estén (amikor imádkoztunk érte) a lánya csaknem meztelenül táncolt a ,,Night Club” színpadán, amikor egy fiatalember lépett a mulatóba. Egyenesen hozzá lépett, ránézett és azt mondta: -,,Jézus nagyon szeret téged!”

    A ,,go-go” táncosnő már sokféle ilyen-olyan megjegyzést hallott fiatalemberektől, de ilyet még soha. Lejött a dobogóról, leült egy asztalhoz a fiatalemberrel és megkérdezte tőle: - ,,Miért mondta ezt?”

     A fiatalember elmagyarázta neki, hogy történetesen erre járt és útközben érezte, amint Isten szinte sürgetve indítja, hogy éppen ebben az éjszakai mulatóba menjen be és mondja meg a ,,go-go” táncosnőnek, hogy Jézus Krisztus örök életet ajándékozott neki.

     A lány döbbenten bámult rá. Aztán a szeme megtelt könnyel és szt mondta halkan: -,,Szeretné elfogadni ezt az ajándékot.”

    

    12. oldal

 

    És meg is tette mindjárt, ott az asztal mellett a Night Club” –ban.

     A hálaadás és dicsőítés nem automatizmus. Nem pirula. Nem időleges kúra, amin át kell esni. Nem mágikus formula, amely megszerzi nekünk a sikert. Nem a kívánt eredményért áldjuk és magasztaljuk Istent, hanem úgy, ahogy vagyunk, hálát adva azért, ahogy a dolgok éppen akkor álnak. Ez életmód, amelyet Isten Igéje ajánl nekünk.

      Ameddig úgy dicsőítjük Istent, hogy a szemünk előtt titokban valami elképzelés cél lebeg, addig csak becsapjuk magunkat és biztosak lehetünk abban, hogy semmi érdemleges nem fog történni. Semmi, ami megváltoztatna akár bennünket, akár a körülményeket.

      A dicsőítés és a hála teljes és örömteli beleegyezésre, helybenhagyásra kell hogy épüljön. Arra alapul, hogy a jelen – ami éppen most történt – része Isten szeretetének és ránk vonatkozó akaratának.

      A dicsőítés nem azon alapszik, amit mi remélünk, amit mi szeretnénk, hogy a jövőben megtörténjék, hanem annak elfogadásán, ami most van.

    Ne azért dicsőítsük Őt, amit elvárunk  Tőle, hogy körülöttünk vagy bennünk végezzen, hanem azért, mert Ő az, Aki … és azért, ahogyan most éppen vagyunk, a jelenért! Az igazi dicsőítésre az isteni jog, az isteni szuverenitás teljes elismerése jellemző, amely felismerhető a dicsőítés gyakorlatában.

      Ebből természetesen tények fakadnak. Ha mi igaz szívvel dicsőítjük Istent, ott mindig történik valami, mintegy ennek következtében. Az Ő ereje nyilvánvalóan kiárad abba a helyzetbe, és mi előbb vagy utóbb észrevehetjük, hogy bennünk vagy körülöttünk valami megváltozott.

    Lehet a változás olyanformán érzékelni, hogy mi magunk nyerünk valóságos erőt, örömöt, boldogságot a nyomorúságos helyzet kellős  közepén, de történhet úgy is, hogy a helyzet változik meg.  Ez azonban csak következménye a dicsőítésnek és hálaadásnak … nem indító oka.

    A hálaadás és a dicsérte nem az alkudozás állapota. Nem így fogunk hozzá (kalmárlelkülettel): - ,,Én dicsőítelek, Uram, Te meg áldj meg.”

   

   13. oldal

     

  

     Az igazi dicsőítés az, ha gyönyörködöm az Úrban … mint a zsoltáros mondja: Gyönyörködjél az Úrban, és megadja néked szíved kéréseit’’ (Zsolt 37,4).

     Jegyezzük meg a fontossági sorrendet! Nem soroljuk fel szívünk kívánságait egy listán, hogy aztán azért dicsérjük az Urat, hogy megkaphassuk azokat. Nem. Elkezdjünk gyönyörködni az Úrban, aztán egyszer csak azt tapasztaljuk, hogy annyira betölt minket a Benne való gyönyörködés, hogy minden egyéb másodrendűvé válik, még az is, amit kérünk.

      Emellett az is igaz, hogy Isten szívünk minden kívánságát teljesíteni akarja. És ez nem jelent kevesebbet, mint hogy azok szerepelnek az Ő terveiben és akaratában.

      Tanuljuk meg, hogy minden előtt Őbenne gyönyörködjünk! 

      Egy hívő házaspárnak két fia volt. Az egyik büszkeségükre és örömükre a szülői házban élt és maga is részese volt az ott uralkodó keresztény hitnek és életnek.

      Egyszer, amikor velük ebédeltem, bizalmasan elmondták nekem, hogy idősebb fiuk lázadó, ,,rebellis’’ fajta és el is ment hazulról. Az iskoláit (egyetemet) ugyan elvégezte becsülettel, de azután hátat fordított mind a szülői háznak, mind a társadalom intézményeinek. Most aztán hippiként csatangol az országban, minden cél nélkül.

     A boldogtalan szülők megkérdezték: nem tudnék-e tanácsot adni nekik. Én aztán megmagyaráztam, hogy úgy hiszem, Isten adta ezt az utat fiúknak. Így felelt a fiú üdvösségéért elmondott imáikra.

    - ,, Amennyiben az imátok komoly volt, bizonyosak lehettek abban, hogy fiatok jelenlegi élete pontosan az, amit Isten legjobbnak tart az ő számára és a ti számotokra is’’  - mondtam.

     - ,, Megértettem’’ – mondta az apa -, ,,mi csak azt akarjuk, ami a legjobb a fiunknak, és   mindannyiunk számára ez kell hogy Isten útja és akarata legyen. ’’

    Megfogtuk egymás kezét ott az asztal körül, és hálát adtunk Istennek az Ő tervéért, amelyet úgy munkált ki, ahogyan a legjobbnak látta. Ezután a szülők felszabadultan és megbékélte

 

     14. oldal

    Egy kis idő múlva a család írt nekem. Találkozásunk óta a szülők nem szűntek meg hálát adni fiuk életútjáért, bármilyen nehezen értették meg és fogadták el azt. Aztán egy nap a fiúk motorbaleset érte és a lába súlyosan megsérült. Miután egy ideig ápolásra volt szüksége és nem tudott lábra állni, úgy határozott, hogy ezt az időt otthon tölti. Értesítette szüleit hazaérkezéséről és tájékoztatta őket a kifizetetlen számlák nagy összegéről, amelyeket mindenütt maga után hagyott az országban, amerre csak járt.

     Mivel a szülök, imádkoztak és hittek abban, hogy minden esemény által Isten munkálkodik a fiuk életében, elvállalták, hogy valamennyi számlát kifizetik. Minden egyes számláért hálát adtak, és mindent teljesen kifizettek.

      A fiú csak bámult. Arra számított, hogy majd megalázzák, megszidják, korholják és arra kényszerítik, hogy ő maga tegyen eleget minden kötelezettségének.  Ehelyett szülei gyöngédek, szeretetteljesek voltak és úgy látszott, elnézik az ő furcsaságait is, mint például a rendetlen ruházatát, a gondozatlan, hosszú haj, stb.

    Egy este aztán egy hívő fiatalokból álló kis csapat látogatta meg az öccsét. Az idősebb fiú sértőnek találta, hogy ráerőszakolnak egy ilyen társaságot – legalábbis úgy tűnt -,  de sérülése és tehetetlensége miatt otthon kellet maradnia. A keresztény fiatalok nagy lelkesedéssel mondták el, hogy mit végzett és végez Krisztus az életükben. Az idősebb testvér eleinte csak kritikusan, gúnyosan hallgatott, s azt gondolta, hogy amiről ezek itt papolnak, az naivitás és nincs köze a valóságos élethez. Azonban csakhamar felfigyelt és komoly kérdéseket tett fel. Mielőtt az est leszállt és a találkozás véget ért volna, egész életével Jézus Krisztus felé fordult.

  A szülők így beszéltek boldogan: - Hirtelen drámai fordulat állt be a fiúnk életében és ő odaszánta magát Jézus követésére és szolgálatára.” – nagy vágyakozó éhséggel  kezdte tanulmányozni a Bibliát, néhány napon belül kérte és meg is kapta a Szentlélek-keresztséget, amit Jézus minden követőjének megígért és amit megkaptak  az első pünkösdkor, krisztus halála és feltámadása után. Aztán rövid idő múlva találkozott egy hívő lánnyal, két hét múlva eljegyezte, majd feleségül vette. Hónapokig tartó gyötrelmes, aggódó könyörgések nem hoztak változást  a fiatalember életében. Csak akkor nyílt meg az 

 

 

15. oldal

 

ajtó Isten számára, hogy végigvigye a tökéletes tervet, amelyet  Ő munkált ki mindannyiunk számára, amikor a szülők örömteli hálaadással és dicsőítéssel köszönték meg Niki fiuk állapotát.

  Igen! Istennek megvan a maga tökéletes terve a te és az én életemre vonatkozóan is. Mi aggódhatunk a körülmények miatt, sajnálhatjuk magunkat azt gondolva, hogy örökre ebben a nehéz, fájdalmas helyzetben kell maradnunk. S ha még jobban kiáltunk és imádkozunk Istenhez szabadulásért, úgy látszik, a körülmények még súlyosbodnak is.  Addig nem következhet be a fordulópont, amíg nem kezdünk el hálát adni, nem kezdünk el magasztalni Istent az  adott helyzetért, ahelyett, hogy azt kérnénk: szabadítson meg belőle.

    Egy fiatalasszony egy levélben írta meg nekem, hogyan jutott ereje végére, egészen az összeroppanásig.  Akadályokkal teli élete és személyes gátlásai miatt elvesztette önbecsülését is és elkezdte elhanyagolni magát.

  - ,, Az evésbe menekültem” – írta - ,,és a kilók csakhamar rám rakódtak. Nemsokára úgy festettem, mint egy hordó. Férjem elkezdett más nőkre nézegetni, egy szép napon elköltözött és megindította a válópert. Számláim felhalmozódtak, idegeim a végsőkig feszültek és egyre gyakrabban kísértett az öngyilkosság gondolata. Mindezek közben szüntelenül imádkoztam, olvastam a bibliát és valahányszor csak nyitva volt a templom, mindig bementem. És mindenkit arra kértem, hogy imádkozzanak értem. Keresztény barátaim így bíztattak: ->Ne csüggedj! Bízzál! Holnap minden jóra fordulhat! < -De a dolgok egyre rosszabbodtak. Aztán valaki kölcsönadta az Ön könyvét (>priston to praise<- magyarul: >Én a kalandokat kerestem<). Amikor először olvastam, nem tudtam komolyan venni. Egyetlen józan gondolkodású ember sem várhatta, hogy hálát adjak mindazért, ami velem történt. De ahogy tovább olvastam, egyre többet sírtam. Lassan derengeni kezdett bennem, hogy amit Ön  mond, az igaz lehet. Az igeverseket, amelyeket Ön idéz a mindenekért való hálaadásról, már számtalanszor olvastam azelőtt is, és mégsem értettem soha igazán, mit is akarnak jelenteni.’’

    Aztán ez az illető megpróbált hálaadó és magasztaló életet élni. -,,Végeredményben mit veszítek?”- gondolta.

 

  16. oldal

 

   Miután igen rohamosan hízott meg, minden pillanatban számíthatott arra, hogy szíve felmondja a szolgálatot.

    A reménység igen halvány, bágyadt sugarával térdelt le egy napon imádkozni a nappali szobában.

     -,, Istenem”- mondta-, ,,áldalak és magasztallak mindenért. Hálát adok azért, hogy az életem olyan, amilyen. Hálát adok a gondokért, nehézségekért, amelyek idáig juttattak. Tudom, hogy semmit sem engedtél volna megtörténni, ha nem tudnád biztosan, hogy számomra ez a legjobb. Ó, Uram! Te valóban szeretsz engem! Megértettem, Uram, hogy szeretsz!”

    Ebben a pillanatban kutyaugatás zavarta meg az imáját. A postás jött és a kutya dühös ugatással üdvözölte, mint mindenki mást is. Ez is az egyike volt az apró kellemetlenségeknek, amelyek oly nyomorúságossá tették napjait és annyira próbára tették türelmét.

     Amint felállt és a kutyát lecsendesítve, majd végül egy hangos parancsszóval elnémítva az ajtóhoz közeledett, eszébe jutott, hogy mindenért hálát kell adni.

    -,,Oké, Uram!”-mondta.-,, Köszönöm neked ezt a dühösen ugató kutyát!”

    a postás egy levelet hozott, és ő döbbenten meredt az ismerős kézírásra. -,, Lehetetlen!” –Már hónapok óta nem hallott a férjéről. Isten nem cselekedhet ilyen gyorsan! Reszkető kézzel nyitotta fel a levelet é olvasta:-,, Ha még hajlandó vagy erre, szeretném, hogy együtt oldjuk meg a problémákat.”

     Isten tökéletesen, pontosan időzített. Ez a fiatal hölgy, örömmel telten, most már el tudta hinni, hogy Isten valóban jót fakasztott mindenből. Úgy adta le ezután a kilóit, mint ahogy a vaj olvad egy forró tepsiben. Barátai dicsérni kezdték: -,,De jól nézel ki! Mi történt veled? Mintha nem is az volnál, aki régen voltál!”

     Ugyanaz a személy? Igenis meg nem is. Fizikailag ugyanaz a személyvolt, de a hit új dimenziójában élt, tudva, hogy Isten munkálja ki életének minden kis részletét és minden a javára válik. Férje visszatért. -,, Egy napon”- írta-,, arra ébredtem, hogy Istennel beszélek és ilyesmiket mondok neki: ˙>Ó, Uram! Áldalak ezért a szép napért! Szeretlek Uram!<”

  

 

 

 

 

  

 

 

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Románia jud Brasov Loc Hoghiz BL 6 SC B AP 3 STR Fagaras Cod post 507095

(Lengyel Eva, 2015.07.25 18:51)

Nagyon szertenem ezt a könyvet hogyan kaphatnám még.

Fo ut 41 szam helyseg SINTIOANA DE MURES jud Mures ROMANIA

(Gyorgyike Csilla, 2013.09.01 15:43)

jaj nekem kell ez a konyv mar nagyon reg ota keresem mert meg olvastam es sehol sem kaptam .

Nyírszőlős súgár út 136. 4432

(Rácz Dóra, 2015.07.21 22:40)

Nekem is meg volt ez a köny,de kölcsön adtam és eltűnt sajnos!!!

Régóta keresem, mert egy kincs. Nagyon megváltoztatta a hitéletemet jó irányba, és anyukámét is.
Hol lehet beszerezni? Online-on lehet olvasni az egész könyvet, mert itt csak részletek vannak belőle.